 A pletyka futótűzként terjed, szokták mondani. Mindannyian részesültünk belőle az életünk során. Vagy rólunk szólt, vagy másokról, részesei voltunk, esetleg terjesztettük. Egy munkahelyen ez gyakran előfordul, hiszen az emberek a munkaidejük nagy részét töltik egy adott helyen, egy adott környezetben, meghatározott munkatársak között.
A pletyka tulajdonsága, hogy állandóan változik, szájról szájra terjed. Még ha megkéred a munkatársadat, hogy legyen diszkrét az információval kapcsolatban, ne adja tovább másnak, valószínű napokon belül szembetalálkozol vele egy másik kolléga szájából kicsit hozzátéve, elvéve belőle.
Kutatások megállapították, hogy a pletykálkodás hozzátartozik egy munkahely belső életéhez.
A közelmúltban egy vállalat úgy akarta elejét venni ennek az időrabló tevékenységnek, hogy eltávolította a kávéautomatákat, ahol összegyülekeztek a dolgozók, hogy jól kibeszéljék magukat. Érdekes módon, ez a logikusnak tűnő lépés a hatékonyság rovására ment.
Nagyon fontos, hogy ne adjunk alapot a pletykának!
Egyik kisvállalkozásban történt a következő eset: az egyik munkatárs életében összejöttek a dolgok; magánélete romokban hevert, súlyos betegséggel küszködött. A főnök emiatt kicsit kivételezett vele annak ellenére, hogy hibát hibára halmozott a munkájában. A munkatársak sajnálata egy idő után átfordult kimondatlan féltékenységgé személye iránt és szinte lesték, hogy hol, milyen bakit követ el legközelebb, hogy egymás között a nevetség tárgyává tegyék. És persze jöttek sorra: munkaidőben, publikus gépen a randivonalak kuksolása, késések…
Persze nem kell ilyen súlyos hibákat elkövetni ahhoz, hogy a többiek a szájukra vegyenek. De mit tudsz ellene tenni Te?
Ha érintett vagy a dologban – azaz Te vagy a pletyka tárgya -, jobb minél előbb megelőzni a továbbterjedését. Keresd meg a terjesztőt, amiben a munkatársak szívesen segítenek, felszabadulva a felelősség vagy bűntudat alól, hogy nem őket fogod felelősségre vonni. Rövid nyomozás után a kiinduló forráshoz jutva négyszemközt beszéld meg a dolgot, tisztázd a helyzetet. A szembesítés után általában megszűnik a további szóbeszéd. Majd jön egy újabb egy újabb áldozattal…
Amennyiben nem személyesen érint a dolog, csak csőként funkcionálsz terjesztve és formálva a hírt, amely izgalomba hoz mindenkit, és nem tudod megállni, hogy az újdonságtól megfossz bárkit is… szóval ez az, amiből ki kell maradni. Még ha izgalmasnak tűnik, hogy megosztasz érdekes, szaftos történeteket és learatod a sikert. Mert mi van akkor, ha kiderül, hogy nem sok valóságtartalma van az állításoknak. Esetleg csak fel akartak használni, hogy adjál tovább másokról valótlan infókat. Egy-két alkalommal bele lehet futni, ha nem vagy elég éber. Ha halassz ilyet, inkább ne adjad tovább, vagy ha izgat a dolog, kérdezz rá magánál az érintettnél. Hamar kiderül, hogy csak lufi az egész, és gyorsan kipukkan.
P. Kádár Gabriella
okl.személyügyi szervező |
