Hazánkban a munkaruha és az egyéni védőeszközök beszerzése nem tartozik a kedvelt elintézendő feladatok közé. Sok cégvezető kötelező rosszként, sőt gyakran feleslegesen kidobott pénzként tekint a munkavédelemre.

Pedig a munkahelyi balesetek megelőzése mindig olcsóbb, mint a már megtörtént szerencsétlenség után felmerülő (akár egész életen át fizetendő) kiadások fedezése. Nem beszélve a munkaügyi bírságok milliós tételéről, amit a cégvezetők szinte sosem kalkulálnak be előre az eszközbeszerzésnél.
Cikkünkben most elsősorban a védőcipőkkel kapcsolatos témakört fogjuk körüljárni.

A megbízható, értékálló védőcipők három fő ismérve:

1. Komfortos
Ez azt jelenti, hogy munka-egészségügyi szempontnak is megfelel: nem lesz tőle a láb oroszlánszagú, gombás, a dolgozó egész nap szemmel láthatóan jól érzi magát benne, ami a munkavégzésén, teljesítőképességén is megjelenik.

A jó minőségű védő lábbelik mindig nagy népszerűségnek örvendenek a dolgozók körében. Így béren kívüli juttatásnak is tekinthetők, ami a mai világban jó ösztönző eszköz a munkaadók kezében és hozzájárul a dolgozók lojalitásának eléréséhez is.

3. Könnyen kezelhető költség
A jó minőségű védőcipő soha nem okoz előre nem várt kiadásokat. Mivel általában 12 hónap garanciával számolhatunk, nincs szükség évente többszöri beszerzésre és pénzkiadásra, elég egy évben egyszer megejteni a védőeszközök beszerzését.

Mi a különbség a munkaruha és a védőeszközök között?

A munkaruházat jellemzője, hogy nem kötelező biztosítani a dolgozók számára, a vezető ezzel úgymond hozzájárul a könnyebb, kényelmesebb munkavégzéshez.
Az egyéni védőeszközökről fontos tudni, hogy ha a munkavégzés megkívánja, akkor minden esetben kötelező adni és nem választható. Egy kesztyű például lehet munkaruházat része, de lehet védőeszköz is, ebben az esetben a munkavégzés jellege a döntő szempont. Ha például nem szeretnénk, hogy a kőműves kollégánknak érdes legyen a tenyere a téglahordás miatt, érdemes kesztyűt adni neki. Azonban ha a dolgozóink savas, lúgos vegyszereket használnak munkájuk során, akkor a védőkesztyűt ebben az esetben már kötelező biztosítani a számukra. Védőeszköz lehet még a szemüveg, hallásvédő eszközök vagy a védőcipő.

Statisztikák szerint a védőcipők hiánya Magyarországon leginkább az építőiparra jellemző. Két eset fordul elő a leggyakrabban: az egyik, hogy a cégvezető nem biztosítja az előírt védőeszközöket, vagy pedig olyan silány minőségű termékeket vásárol, hogy a dolgozók inkább nem is hordják azokat. Az sem ritka, hogy a megvásárolt eszközök rossz minőségük miatt csak igen rövid ideig használhatók és ennek pótlására sokszor egyáltalán nem is kerül sor. Tapasztalatok szerint a balesetek leggyakoribb oka a nem megfelelő cipő használata. Tipikus eset például, amikor tornacipőben dolgozó kolléga szögbe lép, ami sokszor súlyos sérülésekkel járhat. Így akár több hétre is elveszíti munkaképességét az alkalmazott. Itt fontos megemlíteni, hogy a munkahelyen történt balesetek után a dolgozónak 100%-os táppénz jár. A kiesett munkaerőt ilyenkor pótolni szükséges, így egy kisebb baleset költsége már elérheti az 500 ezer forintot is.

A vendéglátóiparban például legfőbb probléma a csúszásmentes talpú védőcipők, csizmák hiánya. A munkaadók sok esetben a költségkímélési lehetőséget látnak a védőeszközök visszatartásában. Pedig a drága balesetek mellett még a munkavédelmi bírság is jelentős anyagi veszteségek okozhat a cégnek, melynek értéke elérheti akár a 3 millió forintot is. Jó tudni, hogy a bírságot akkor is a munkaadó fizeti, ha a szabálytalanság a munkavállaló hibája miatt következett be.

Bogos Csaba
www.gazek.com