|
Június 1-ig tart az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Kis- és Középvállalkozások Hete rendezvénysorozat, melynek keretében a PricewaterhouseCoopers tegnap a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó új IFRS szabványt mutatta be az érdeklődő szakembereknek.
Az SME IFRS nevet viselő új szabvány lényegesen egyszerűbb értékelési és bemutatási követelményeket ír elő, továbbá 200 oldalas terjedelme is jóval rövidebb, mint a 2010-es kiadású teljes IFRS-nek, amely megközelíti a 3000 oldalt.
|
|
Tovább: Új számviteli szabvány KKV-k számára
|
|
 A kezdő- és kisvállalkozások pénzügyi problémáival a legtöbb bank nem akar foglalkozni. Sokszor szinte lehetetlen egy kis cégnek plusz tőkéhez jutnia, ami megakadályozza abban, hogy tovább tudjon növekedni és elérje a hitelképes állapotot.
Ebből az ördögi körből is ki lehet törni! A Mikrohitel kifejezetten mikro-vállalkozásoknak nyújt kedvezményes hitelt, aminek segítségével lehetőség van az induló vállalkozások megerősödésére és életben maradására. |
|
Tovább: Kedvezményes hitelprogram kis- és középvállalkozóknak
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Miért került válságba a pénzügyi rendszer? Kikre, milyen hatással van a válság? Kik és miben felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért? Hogyan állítható talpra a gazdaság?
Ezek a kérések, s a kérdésekre adott lehetséges válaszok már csak a személyes érintettség okán is egyre többeket foglalkoztatnak. Amíg korábban kedvenc újságunk gazdasági rovatát azzal a lendülettel lapoztuk át, mint a sport iránt közömbös háziasszonyok a sportrovatot, ma sok futballszurkoló is előbb nézi meg az euró árfolyamát, mint a hétvégi forduló eredményeit. Ezen cikk a fenti kérdéseknek egy sokkal személyesebb, ugyanakkor az egyének számára éppoly nagy (vagy nagyobb!?) jelentőséggel bíró leszűkítésével foglalkozik: |
|
Tovább: Pénzügyi válság, pénzügyi helyreállás (1)
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Előfordult már Önnel, hogy a kiégett tűzhelye után az egész lakást elárasztó csőtörésre, a villámcsapás következtében fellépő túlfeszültség nyomán tönkrement számítógépekre egy forint kártérítést sem kapott a Biztosítójától?
Azt, hogy ilyen esetekben a cserbenhagyottság, átvertség érzése, vagy a konkrét anyagi kár fáj-e jobban valószínűleg a konkrét anyagi veszteség függvénye is. Ez utóbbi akár hatványozottan nagyobb is lehet, ha a káresemény nem a magántulajdonunkat, hanem a családunk hosszú távú egzisztenciáját biztosító vállalkozás eszközeit érinti: a gyors és korrekt kárrendezés hiányából fakadó üzemszünet, megkésett, hiányos teljesítések következtében elmaradt bevételeket, elveszített ügyfeleket senki nem pótolja ki nekünk. |
|
Tovább: Mi a teendő, ha nem fizet a biztosító? 1.rész
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Minden biztosítási szerződés két jognyilatkozatból áll: a kötvény és a szerződési feltételek. Az első cikkben a szerződési feltételeket vettük górcső alá, most a biztosítási kötvényre fókuszálunk.
A biztosítás megkötését mindig az ügyfél kezdeményezi, mégpedig úgy, hogy ajánlatot tesz a szerződés létrehozására. Így van ez még akkor is, ha tudjuk, hogy technikailag a helyzet fordítottnak tűnik, hiszen az esetek túlnyomó részében a biztosító vagy egy alkuszcég képviselője keresi meg a leendő szerződőt biztosítási szerződés megkötése céljából, sőt, előre elkészített nyomtatványokon (ajánlat) történik az ajánlat felvétele. Ha a biztosító az ajánlatot elfogadja, erről a szerződőt írásban értesíti. Ennek leggyakoribb módja, hogy a biztosító kötvényt állít ki. Ezzel a szerződés létrejön. Az, hogy biztosítási ajánlat, kötvény (a kettő tartalma általában megegyezik) mit tartalmaz kulcsfontosságú, meghatározza, hogy a biztosító mikor, mire, mennyit fizet(het). A kötvény tartalmát a szerződési feltételek kínálta kereteken belül mi, „ajánlattevők” határozzuk meg. Miénk a felelősség, hogy milyen biztosítást kötünk! |
|
Tovább: Mi a teendő, ha nem fizet a biztosító? 2.rész
|
|
|
|
|
|
