 A kezdő- és kisvállalkozások pénzügyi problémáival a legtöbb bank nem akar foglalkozni. Sokszor szinte lehetetlen egy kis cégnek plusz tőkéhez jutnia, ami megakadályozza abban, hogy tovább tudjon növekedni és elérje a hitelképes állapotot.
Ebből az ördögi körből is ki lehet törni! A Mikrohitel kifejezetten mikro-vállalkozásoknak nyújt kedvezményes hitelt, aminek segítségével lehetőség van az induló vállalkozások megerősödésére és életben maradására. |
|
Tovább: Kedvezményes hitelprogram kis- és középvállalkozóknak
|
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Miért került válságba a pénzügyi rendszer? Kikre, milyen hatással van a válság? Kik és miben felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért? Hogyan állítható talpra a gazdaság?
Ezek a kérések, s a kérdésekre adott lehetséges válaszok már csak a személyes érintettség okán is egyre többeket foglalkoztatnak. Amíg korábban kedvenc újságunk gazdasági rovatát azzal a lendülettel lapoztuk át, mint a sport iránt közömbös háziasszonyok a sportrovatot, ma sok futballszurkoló is előbb nézi meg az euró árfolyamát, mint a hétvégi forduló eredményeit. Ezen cikk a fenti kérdéseknek egy sokkal személyesebb, ugyanakkor az egyének számára éppoly nagy (vagy nagyobb!?) jelentőséggel bíró leszűkítésével foglalkozik: |
|
Tovább: Pénzügyi válság, pénzügyi helyreállás (1)
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Előfordult már Önnel, hogy a kiégett tűzhelye után az egész lakást elárasztó csőtörésre, a villámcsapás következtében fellépő túlfeszültség nyomán tönkrement számítógépekre egy forint kártérítést sem kapott a Biztosítójától?
Azt, hogy ilyen esetekben a cserbenhagyottság, átvertség érzése, vagy a konkrét anyagi kár fáj-e jobban valószínűleg a konkrét anyagi veszteség függvénye is. Ez utóbbi akár hatványozottan nagyobb is lehet, ha a káresemény nem a magántulajdonunkat, hanem a családunk hosszú távú egzisztenciáját biztosító vállalkozás eszközeit érinti: a gyors és korrekt kárrendezés hiányából fakadó üzemszünet, megkésett, hiányos teljesítések következtében elmaradt bevételeket, elveszített ügyfeleket senki nem pótolja ki nekünk. |
|
Tovább: Mi a teendő, ha nem fizet a biztosító? 1.rész
|
|
Írta: Solymosi Gábor
|
 Minden biztosítási szerződés két jognyilatkozatból áll: a kötvény és a szerződési feltételek. Az első cikkben a szerződési feltételeket vettük górcső alá, most a biztosítási kötvényre fókuszálunk.
A biztosítás megkötését mindig az ügyfél kezdeményezi, mégpedig úgy, hogy ajánlatot tesz a szerződés létrehozására. Így van ez még akkor is, ha tudjuk, hogy technikailag a helyzet fordítottnak tűnik, hiszen az esetek túlnyomó részében a biztosító vagy egy alkuszcég képviselője keresi meg a leendő szerződőt biztosítási szerződés megkötése céljából, sőt, előre elkészített nyomtatványokon (ajánlat) történik az ajánlat felvétele. Ha a biztosító az ajánlatot elfogadja, erről a szerződőt írásban értesíti. Ennek leggyakoribb módja, hogy a biztosító kötvényt állít ki. Ezzel a szerződés létrejön. Az, hogy biztosítási ajánlat, kötvény (a kettő tartalma általában megegyezik) mit tartalmaz kulcsfontosságú, meghatározza, hogy a biztosító mikor, mire, mennyit fizet(het). A kötvény tartalmát a szerződési feltételek kínálta kereteken belül mi, „ajánlattevők” határozzuk meg. Miénk a felelősség, hogy milyen biztosítást kötünk! |
|
Tovább: Mi a teendő, ha nem fizet a biztosító? 2.rész
|
|
|
|
|
|
