Minden biztosítási szerződés két jognyilatkozatból áll: a kötvény és a szerződési feltételek. Az első cikkben a szerződési feltételeket vettük górcső alá, most a biztosítási kötvényre fókuszálunk.

A biztosítás megkötését mindig az ügyfél kezdeményezi, mégpedig úgy, hogy ajánlatot tesz a szerződés létrehozására. Így van ez még akkor is, ha tudjuk, hogy technikailag a helyzet fordítottnak tűnik, hiszen az esetek túlnyomó részében a biztosító vagy egy alkuszcég képviselője keresi meg a leendő szerződőt biztosítási szerződés megkötése céljából, sőt, előre elkészített nyomtatványokon (ajánlat) történik az ajánlat felvétele. Ha a biztosító az ajánlatot elfogadja, erről a szerződőt írásban értesíti. Ennek leggyakoribb módja, hogy a biztosító kötvényt állít ki. Ezzel a szerződés létrejön. Az, hogy biztosítási ajánlat, kötvény (a kettő tartalma általában megegyezik) mit tartalmaz kulcsfontosságú, meghatározza, hogy a biztosító mikor, mire, mennyit fizet(het). A kötvény tartalmát a szerződési feltételek kínálta kereteken belül mi, „ajánlattevők” határozzuk meg. Miénk a felelősség, hogy milyen biztosítást kötünk!

Nézzük, tehát milyen kulcsparamétereket kell nekünk meghatároznunk:
Számba kell vennünk, hogy melyek azok a vagyontárgyak amelyeket biztosítási védelem alá akarunk vonni, nyilatkoznunk kell ezek értékéről, a szerződési feltételek által definiált vagyoncsoportok szerint kategorizálnunk kell őket. Ki kell választanunk, hogy milyen káreseményekre szeretnénk biztosítást melyekre nem (kivéve all-risk biztosítások lásd előző cikk). Döntenünk kell, hogy vállalunk-e önrészt egyes károk esetén vagy sem, a kiegészítő biztosítások közül melyeket igényeljük. A szerződési feltételeket módosító záradékok közül melyeket léptetjük hatályba. Nem utolsósorban mérlegelnünk kell az egyes biztosítási fedezeteket az ár-érték arány szempontjából is. Ha utólag kiderül, hogy rosszul döntöttünk? Miénk a felelősség!

A fentieken túl, van még egy kötelezettségünk: változásbejelentés. Ha a cégünk eszközeinek számában, értékében változás történik, a mi felelősségünk, hogy a biztosítási szerződésünk aktualizálva legyen.

Annak érdekében, hogy az előzetes szándékaink és a biztosítási kötvényünk tartalma között ne legyen ellentét a következő tanácsokat érdemes megfogadni:

• Olyan közvetítővel kössük meg biztosításainkat, aki megfelelő szakmai tudással rendelkezik, kéréseinket le tudja fordítani megfelelő betűkké és számokká az ajánlat hasábjain. Olyannal akinek a karrierjében a biztosításközvetítés nem egy átmeneti intermezzo, hanem 4-5 év múlva is számíthatunk rá egy-egy szerződésmódosítás, vagy kárbejelentés kapcsán.
  
• A kötvényen szereplő biztosítási összegek semmilyen körülmények között ne legyenek alacsonyabbak mint az eszközeink tényleges értéke!(Kivéve, ha több egymástól távol lévő telephellyel, rendelkezünk, és ezáltal kizárt, hogy az összes vagyonunk egyszerre megsemmisül, vagy az összes készletünket egyszerre lopják el.)
  
• Aktuális értékéből gyorsan veszítő vagyontárgyak esetében fontoljuk meg az avulásmentes térítés lehetőségét (olyan biztosítást kössünk ahol van erre lehetőség)
  
• Ha bizonytalanok vagyunk egy-egy eszköz tényleges értékével kapcsolatban becsültessük fel!
  
• Érdemes a biztosítási ajánlat kidolgozásába a könyvelőnket is bevonni.
  
• Kérjünk tájékoztatást a felelősségbiztosítási lehetőségekről is!
  
• Tegyünk eleget a szükséges vagyonvédelmi előírásoknak, ha azt szeretnénk, hogy a biztosító betöréses-lopás kockázatra is szolgáltasson! Ha nem áll szándékunkban az előírt óvintézkedéseket megtenni, vettessük, ki ezt a fedezetet az ajánlatból/kötvényből! Ha a közvetítő nem tudja megmondani, hogy a meglévő védelem elégséges-e szemléztessük egy kárszakértővel!
  
• Ha valamilyen konkrét egyedi veszélytől tartunk, olyan biztosítást kössünk ami azt a lehető legteljesebb mértékben lefedi. (Persze, csak ha létezik olyan biztosítás.)
  
• Évfordulókor mindig tekintsük át, hogy az aktuális igényeinknek mennyire felel meg a szerződésünk. Ha növekszünk, ne felejtsük, hogy a biztosítási összegek maguktól nem követik a fejlődést! Hívjuk a szerződésünket kezelő közvetítőt bármikor, ha kérésünk, kérdésünk van! Nem szívességet kérünk, ez a munkája.